Péterváry Csanáddal, a Volero Kft. és a Petherm Glass Kft. tulajdonosával arról beszélgettünk, hogyan lehet a padlóról felállva egy gyermekkori álmot valóra váltani!

Hogyan kell elképzelni vállalkozóként az első lépéseidet, mi volt a vállalkozói álmod, ha volt ilyen?

2004-ben nagy lendülettel felvértezve megalapítottuk az első cégünket a legjobb barátommal, Lobog Csanáddal, aki a mai napig üzlettársam és az üzleti partnerem. Fiatalon mindenki azt hiszi, övé a világ és majd ő megmutatja hogyan kell vállalkozni! Mindezt persze nulla vállalkozói tapasztalattal és nulla tőkével, de annál nagyobb lendülettel és tenni akarással.

Mivel foglalkoztatok korábban?

Édesapám ösztönzésére egy üvegipari iskolát végeztem el, ahol elsősorban az öblös üvegcsiszolást tanultam meg, de az már korán kiderült – a temperamentumomból adódóan -, hogy ezt a szakmát hosszú távon biztosan nem fogom végezni. Csanád értett a mélyépítéshez, én meg, ha nagyon őszinte akarok lenni, akkor igazán még semmihez… Óriási álmok voltak a fejemben, és csak egy dologban voltam biztos, hogy ezeket meg akarom valósítani! Édesapám üveges cégében dolgoztam, segítettem a munkáját, vagy ha jobban visszagondolok, inkább hátráltattam… Bevallom őszintén nem voltam egyszerű eset, mindent jobban tudtam Nála és persze mindent reformálni akartam, mert a józan paraszti eszem ezt diktálta! Mire én felnőttem, Ő már a környéken elismert üvegesnek számított. Én ki akartam kerülni az árnyékából, nem akartam „apu kicsi fiaként” bevonulni a történelembe, így aztán Csanáddal úgy döntöttünk belevágunk a mélyépítésbe!

Miért pont Lobog Csanád lett az üzlettársad?

Csanád a legjobb barátom gyerekkorom óta, együtt nőttünk fel. Ő sokkal nyugodtabb habitusú mint én, ezért nagyon jól ki tudjuk egészíteni egymást. Én adom a lendületet a munkához, ő pedig vesz egy nagy levegőt és higgadtan átgondolja az elképzeléseimet, de a tervek megvalósításán már közösen dolgozunk. Ez csak azért tud így működni, mert 100 % bizalommal vagyunk egymás iránt, tudjuk mik az erősségeink, a gyengeségeink és támogatjuk egymás munkáját.

Említetted, hogy 2004-ben alapítottátok az első céget, ami mélyépítéssel foglalkozott, ez egyből meghozta számotokra a várt sikert?

Ahogy már említettem, nulla tőkével rendelkeztünk, így az első földmunkagép megvásárlásával egy jelzáloghitelt is a nyakunkba vettünk, ami azért később okozott álmatlan éjszakákat, de ne szaladjunk ennyire előre. Elkezdtünk dolgozni annak az útépítő cégnek, ahol a társam korábban építésvezető volt. Én intéztem a géppel való teendőket és közben besegítettem Édesapámnak is. Ez egy meglehetősen nehéz időszak volt mindenki számára. Az elején úgy tűnt a rendszer jól működik, így gyorsan vettünk még egy munkagépet, aztán még egyet, azt gondoltuk soha nem lesz megállás… Elkezdtem csak a mélyépítéssel foglalkozni, intéztem a logisztikát, az üzemanyag ellátást, a gépek szervizelését, a gépkezelők koordinálását stb… majd egyszer csak beütött a krach…
Ez az útépítő cég, amire kizárólag támaszkodtunk, csődbe ment. Ott álltunk Csanáddal, 2 forinttal a zsebünkben, pénz, megrendelő és bevétel nélkül, óriási jelzáloghitellel és lízinggel a nyakunkban. Nem nehéz kitalálni, hogy mi is csődbe mentünk.

“Emlékszem, 18 éves koromban elküldött a legnagyobb magyar üveggyártóhoz alapanyagért, én fiatal titánként álltam a hatalmas üveggyártó sor előtt, és csak egy gondolat volt a fejemben… Nekem is egyszer lesz egy ilyenem… vagy kettő…”

Egy ekkora bukfenc után hogyan sikerült újra talpra állni?

„Okosan” nem tartalékoltunk semmit. 26 évesen azt gondolod, veled ilyen nem történhet meg, és amikor mégis megtörténik, csak vakargatod a fejed, hogyan tovább. Egy dolgot tudtunk biztosan: találunk megoldást! Utólag visszagondolva ez a pofon nagyon jókor jött, emlékszem, amikor ültünk Csanádéknál a konyhában és miután mindent kifizettünk, maradt 1760 Ft kettőnk zsebében. Nem adhatod fel, amikor Édesanyád házán jelzáloghitel van, amit te fizetsz, nem mondhatod: Bocs Anya, ez nem sikerült…
Alapítottunk egy új céget, továbbra is mélyépítéssel foglalkoztunk, de most már nem egy piaci szereplőre alapoztunk, hanem elkezdtük kiaknázni a lehetőségeket. Kiépítettük a saját kapcsolatrendszerünket, ahol figyeltünk arra is, hogy a korábbi függőségi viszony ne álljon fenn egyik megrendelőnk felé sem, és szépen lassan talpra álltunk! Dolgoztunk és a mai napig dolgozunk országszerte több nagy beruházáson, autópálya-építésen, hulladéktelep rekultiváción, mélygarázsok nagytömegű földmunkáin. Mára közel 40 alkalmazottat foglalkoztatunk és évente milliárdos árbevételt könyvelhetünk el.

Az útépítésből hogyan következik a hőszigetelő üveggyártás?

Az üvegezés nekem egy régi gyerekkori szerelem, emlékszem, mikor kis gyermekként alig vártam, hogy kimehessek Édesapám műhelyébe és adhassam neki a szerszámokat, üveget vághassak vagy beülhessek az alig használt zöld ARO-ba, amivel az üveget szállította. Nem akartam, hogy az a 30 éves tapasztalat és elismerés, amit ő elért ebben a szakmában, a nyugdíjba vonulásával megszűnjön. Emlékszem, 18 éves koromban elküldött a legnagyobb magyar üveggyártóhoz alapanyagért, én fiatal titánként álltam a hatalmas üveggyártó sor előtt, és csak egy gondolat volt a fejemben… Nekem is egyszer lesz egy ilyenem… vagy kettő…

Mikor gondoltad azt, hogy itt az idő és kézbe veszed a dolgokat az üvegezés területén?

Azt tudni kell rólam, hogy mindig szükségem van valamilyen kihívásra, egészen egyszerűen így vagyok összerakva. Ezt 2015-ben a házam építése jelentette, mikor elkészültem vele, csak álltam a garázsom előtt, és néztem mereven előre… azon gondolkodtam, oké ez most kész, de mi legyen a következő? Akkor jött egy kattanás, hogy miért is ne foglalkozzak a hőszigetelő üveggyártással? Leültem Édesapámmal beszélni, a terveim felvázolása után kissé sokkos állapotba került… lehetetlen küldetésnek titulálta az elképzelésemet. Ez kellő motiváció volt ahhoz, hogy tudjam biztosan meg fogom valósítani.

Mesélsz egy kicsit erről az új projektről? A Petherm Glass Kft.-ről?

Természetesen ezt a projektet is a társammal, Csanáddal valósítottam meg. Elkezdtük magunkat beleásni az üvegiparba, megnéztük milyen üzleti kapcsolataink és lehetőségeink vannak, mik azok az igények, amiket a piaci szereplők kínálnak, és mivel tudnánk mi többet nyújtani. A lehetőséget akkor kell megragadnod, amikor előtted van, megpályáztuk és sikeresen meg is nyertük egy hőszigetelő üveggyártó gépsor beszerzését. Az én fejemben az volt, hogy vagy lépünk egy hatalmasat, vagy nincs értelme vele foglalkozni. Kicsiben nem akartam gondolkozni. Persze ezzel az elején sem a társam, sem Édesapám nem értett egyet… De szerencsére, nagyon meggyőző tudok lenni, így aztán maradt a nagy lépés, rengeteg munkával és álmatlan éjszakával, végül március elején elindíthattuk a tesztüzemet.

Mekkora ugrást jelent ez a cég életében?

Egy tízes skálán a hármas szintről, most egy év alatt felléptünk a nyolcasra. Csak így láttam értelmét a fejlesztésnek. A szakmai háttér megvan, a gépet és az infrastruktúrát kellett annyira felfejleszteni, hogy a legnagyobb gyártóval is lépést tudjunk tartani!

” Nem akartam, hogy az a 30 éves tapasztalat és elismerés, amit ő elért ebben a szakmában, a nyugdíjba vonulásával megszűnjön. “

Nem féltél a közös munkától?

Dehogynem. Régebben ő volta az én főnököm, most… már egy lépést hátralép és büszkén nézi, hogy milyen irányba halad a vállalkozása. Nagyon szerencsés helyzetben vagyok, hiszen nem kell vele megküzdenem és bizonyítanom, hogy amit kitaláltam az jó. Haladnunk kell a korral, de jó érzés, hogy Ő teljes mellszélességben ott áll mögöttünk és mindenben támogat, amiben kérjük a segítségét! Azt Ő is tudja, hogy a saját erejéből, nem mert volna belevágni, hiszen sok száz milliós beruházásról beszélünk, nagyon örül annak, hogy újra együtt dolgozunk, de tudja és elfogadja azt, hogy a gyeplő már nem az ő kezében van.

Mit kell tudni az új projektről?

Eddig a cég olyan ablakgyártó üzemeknek dolgozott, ahol a második vagy harmadik beszállító volt, mert nem tudott nagyobb mennyiséget és méretet gyártani, egyszerű kapacitáshiány miatt. Mi most megépítettünk egy 1500 nm-es csarnokot a legújabb technológiával. Vásároltunk egy olyan gépet, ami a hőszigetelő üveggyártó gépek csúcsa, ebben sem engedtem kompromisszumot, nem elégedtem meg a kevesebbel. Mindez persze komoly műszaki, logisztikai és értékesítői munkát kívánt, ezért erre egy új értékesítési csapatot kellett összerakni, hiszen nem elég csak értékesíteni, hanem első osztályon le is kell gyártani és kiszállítani. Az ablakgyártókra és az építőiparra fókuszálunk, hiszen az ő igényeiket tudjuk kiszolgálni.

Hova tovább? Mik a jövőbeni célok, célkitűzések?

A mélyépítő cégünk jelenleg egy olyan stabil hátteret ad, amelyre nyugodt szívvel tudunk támaszkodni. Az üvegiparban rengeteg kiaknázatlan lehetőség van. Én úgy látom, hogy a magasépítésben az üvegé a jövő. Gondolj csak bele egy irodaházba, egy toronyházba, ma már a modern technológia óriási méretekben alkalmazza az üveget. Azt gondolom, a jövőben is komoly lehetőségek várnak ránk az üveggyártásban. Dolgozunk olyan innovatív megoldásokon, aminek a részleteit most még nem szeretném elárulni, de hiszem, hogy az üvegé a jövő…

Ha kezdő vagy fejlődni akaró vállalkozásnak kellene tanácsot adnod, mi lenne az?

Megosztanám velük az egyik kedvenc idézetem Lengyel Sándortól:
„Az életnek meg kell köszönni az eredményt… Másnap elveszi… Le kell feküdni büszkén és másnap fel kell kelni szerényen. Aztán megint elérni, hogy büszkén feküdjünk le.”
A lehetőség mindenki előtt ott van, ragadd meg, álmodj nagyot, találd meg az erősségeidet, a gyengeségeidet… és merj kockáztatni!

“Mindig szükségem van valamilyen kihívásra, egészen egyszerűen így vagyok összerakva”